Ezen az oldalon Társulatunk történelmével kapcsolatos információkat, dokumentumokat gyűjtöttünk össze.
A Nemzetközi Teozófiai Társulat 1875-ös megalakulása után szinte már az első években találunk magyar tagokat a társulatban. Vay Ödön báró 1880-ban a Teozófiai Társulat Főtanácsának tagja. Felesége, Vay Adelma, H.P. Blavatsky egyik unokatestvére, maga világhírű médium volt.
Annie Besant először már 1905-ben, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel együtt előadást tartott Budapesten.
A Magyar Teozófiai Társulat 1906. március 2-án alakult meg, és 1907. július 7-i dátummal kapott Adyarból alapító oklevelet. Alapítói között megtalálhatók az akkori Magyarország neves egyéniségei, mint például Zipernovszky Károly feltaláló, aki maga is rendelkezett okkult képességekkel. Ő volt a Magyar Teozófiai Társulat egyik alapítója és sokáig szponzorálója is.
1907-ben Budapesten, magyar nyelven először kiadták Lao-Ce életbölcseletét, a Tao-Te-King-et. 1908-ban magyar nyelvű teozófiai folyóirat indult. 1909 tavaszán a Teozófiai Társulat Európai Föderációja Budapesten tartotta ülését. 1911-27 között Nádler Róbert, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt a Társulat elnöke. Az első években Isabelle Cooper-Oakley, H.P. Blavatsky és Annie Besant barátnője és munkatársa is gyakran jött Magyarországra, és a Társulat működését könyvekkel és egyéb módon segítette. Itt is hunyt el 1914-ben.
A taglétszám 1914-15-ben már 217 fő volt. Az első világháború alatt is folytatták a munkát, előadásokat tartottak, könyveket adtak ki, és élénk társadalmi életet folytattak. Nyilvános előadásaik bevételét felajánlották a hadiözvegyek és árvák javára. A Társulat felemelte hangját a háború ellen, és a nézeteltérések békés megoldását javasolta. Az ekkoriban megjelent teozófiai irodalomból érdemes megemlíteni a Bhagavad Gitá kiadását, ami ekkor jelent meg először magyarul.
A Társulat az ezt követő időben rendelkezett a legnagyobb taglétszámmal. 1927-ben Annie Besant, 1931-ben Krishnamurti tartott előadást Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében. A Keleti Csillagrend megalakulása, majd feloszlása 1926-27-től a Magyar Teozófiai Társulatban is problémákat okozott, sokan ki is léptek a Társulatból. 1929-ben az Európai Föderáció Budapesten tartotta soros ülését. A harmincas években ismét megélénkült a Társulat munkája, külső előadókat is meghívtak, akik előadásokat tartottak többek közt az asztrológiáról és a grafológiáról. Könyveket adtak ki, vidéken is folytattak tagtoborzást, és számos alosztályt szerveztek. 1939 májusában a hollandiai Naarden-ben a magyar teozófusok magyar hetet rendeztek, amelyen Hary Gizella és Vadnay Emma vettek részt.
A munka csak 1944-ben szünetelt, akkor is csak papíron. A német megszállás alatt az akkori belügyminiszter utasította a Társulatot, hogy zárják ki a zsidó származású tagokat a Társulat tagjai közül. Az akkori elnök, Selevér Flóra – aki 1932-1950 között töltötte be az elnöki tisztet – rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol megállapították, hogy a felszólítás ellentmond a Társulat alapelveinek és szellemiségének. Ezért ugyan papíron kimondták a Társulat feloszlatását, de a tagok ezután is tartották a kapcsolatot egymással. Üldözött zsidókat rejtegettek, lengyeleket és más menekülteket segítettek a háború alatt.
A háború vége után, 1945-ben rögtön újraindították a Társulatot. Hatalomra jutásukat követően a kommunisták egymás után tiltották be a különféle társaságokat, így 1950-ben a Magyar Teozófiai Társulatot is. A Társulat könyvtárának egy részét a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kapta meg, egy másik nagy része az akkori Buddhista Misszióhoz került. Több száz könyvet és nyomtatványt bezúztak. A tagok a könyvtár lényeges részeit megmentették, rejtegették, de ezután 40 évig csak magánemberként tarthatták egymással a kapcsolatot. Közös kirándulásokat szerveztek, rendszeresen összejártak, titokban folyt tovább a tanulás, tanítás. Dr. Ráth Zoltán és Martinovich Ernő remek előadásokat tartottak, beszélgetéseket vezettek. Vadnay Emma, Hary Gizella és mások teozófiai műveket fordítottak magyarra. Az 1956-os forradalom idején a Társulat fiatalabb tagjai közül többen elhagyták az országot.
A Társulatnak 1946-tól volt tagja Reicher László, az ő kezdeményezésére keresték a kapcsolatot a környező országok teozófusaival. 1966-ban 13 tagnak sikerült kijutnia Salzburgba az 5. Teozófiai Világkongresszusra. Hazatérve elhatározták, hogy megszerveznek egy Közép-Kelet-Európai Teozófiai Konferenciát. 1967-ben egyhetes találkozót tartottak Budapesten, ahová eljöttek a környező országok teozófusai. 1969-70-ben a hatóságok eljárást indítottak a Társulat néhány tagja ellen a rendszeres baráti összejövetelek miatt. Vadnay Emmát – aki akkor a Társulat legjobb fordítója volt, és még nem volt 55 éves – a rendőrségi meghurcolások, vallatások annyira megviselték, hogy nem sokkal később meghalt. A Társulat ezután újra visszahúzódott, és csak baráti társaságként létezett. 1972-ben John Coats, a Nemzetközi Teozófiai Társulat későbbi elnöke látogatott Magyarországra. Valamivel később járt itt a jelenlegi elnök, Radha Burnier is, mindketten magánemberként.
Az 1980-as években enyhült a politikai légkör, és újra divatba jött a jóga. Jóga címén Budapesten és más városokban is előadásokat lehetett tartani, és kapcsolatba lehetett lépni más csoportokkal is. Megkezdődött lépésről lépésre a kitörés az elszigeteltségből. Ezt a komoly és akkoriban kockázatos feladatot Reicher László vállalta és végezte eredményesen.
A Társulat hivatalos működése 1991. május 8-án, H.P. Blavatsky halálának centenáriumán indult újra. A Társulat újjászervezője és első elnöke Reicher László lett. 1997-ben – kialakuló betegsége miatt – visszavonult, és az elnöki tisztséget átadta Martinovich Tamásnak, akinek az elnöksége alatt ünnepelte a Társulat megalakulásának 100 éves évfordulóját 2007-ben. Az ünnepségek díszvendége az akkori nemzetközi elnökasszony, Radha Burnier volt. Martinovich Tamás 2016-ban életkorára való tekintettel lemondott az elnöki tisztségről, de erejéhez mérten továbbra is részt vesz a Társulat vezetésében. A Társulat jelenlegi elnöke Szabari János, aki 2000 óta tagja a Társulatnak, és 2002 óta volt felelős a Társulat könyveinek értékesítéséért és fordításaiért, a megbízólevelét pedig 2016 őszén kapta meg a jelenlegi nemzetközi elnöktől, Tim Boyd-tól.
Az újraalapítás óta a Társulat tagsága rendszeresen különféle összejöveteleket szervez, részben a tagság, részben a teozófia iránt érdeklődők számára, ahol a teozófia szakirodalmát és különböző területeit tanulmányozzák. Rendszeres nyilvános előadásokat szerveznek Budapesten és meghívásra más városokban is, könyveket jelentetnek meg, a Társulat honlapján pedig bárki számára ingyenesen elérhetővé tesznek sok alapvető teozófiai munkát, így pl. a Titkos Tanítást is.
A Társulat újraindulását követő első alosztály, a Keleti Alosztály 2005. októberében alakult meg hajdúszoboszlói székhellyel. 2007-ben a Sziddhártha, majd 2009-ben a Forrás Alosztályok alakultak meg budapesti székhellyel.
A Magyar Teozófiai Társulat elnökei
1906. március 2-án megalakult, és 1907. július 7-i dátummal Adyarból alapító oklevelet kapott a Magyar Teozófiai Társulat.
- 1. elnöke: Nagy Dezső 1907-08 között
- 2. elnök: Ágoston Gyula 1908-10 között
- 3. elnök: Stark Lipót 1910-11 között
- 4. elnök: Nádler Róbert 1911-27 között
- 5. elnök: Rátonyi Ákosné 1927-32 között
- 6. elnök: Selevér Flóra 1932-50 között
- A társulat működését 1950-ben betiltották.
- A társulat hivatalos működése 1991. május 8-án indult újra.
- 7. elnök: Reicher László 1991-1997 között
- 8. elnök: Martinovich Tamás 1997-2016
- 9. elnök: Szabari János 2016 - 2021
- 10. elnök: Nagyiday Adrienne 2021-
Válogatás a Teozófia c. folyóirat címlapjaiból
1915 január
1916. január-február
1926. VII-VIII. szám
1928 3-5. szám