Teozófia Fórum


2001.03.20 - 2002.02.17. között

KORÁBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

2010.09.17 - 2011.11.07. között
2010.08.03 - 2010.09.14. között
2009.02.27 - 2010.08.04. között
2007.12.17 - 2009.02.26. között
2006.08.15 - 2007.12.17. között
2002.03.06 - 2003.05.14. között
2001.03.20 - 2002.02.17. között
2000.03.15 - 2001.03.17. között
1999.10.16 - 2000.02.12. között

FŐOLDAL | FÓRUM






Tisztelt Társulat! Ez uton szeretném megköszönni Szabari János kedvességét hogy mailban megküldte a 2002, január 15-én a Teozófiai Társulatban elhangzott előadásának kivonatát, ami a Dharmáról szólt. Köszönettel Pali, Pĺl-Josef Kisch, Stockholm
Pĺl-Josef Kich <p-j.kisch@mbox300.wsipnet.se>
Stockholm, Sweden - Thursday, January 17, 2002 at 22:07:04 (CET)

Kedves érdeklődő barátunk! A kérdéses írás legjobb tudomásom szerint nincsen lefordítva magyarra. Ha lefordítja, mielőtt(!) leközölné, kérem, küldje el nekem a szöveget, hogy az esetleges kiegészítéseket/javaslatokat megtehessük. Üdvözli: Martinovich Tamás.
Martinovich Tamás <tshutau7@elender.hu>
HUN - Wednesday, November 14, 2001 at 20:51:35 (CET)

Tisztelt Társaság! Szerkesztek egy keleti harcművészettel foglalkozó weblapot, és az internetes kutatásaim során rátaláltam H.P.Blavatsky: Chinese Spirits című írására. Azután érdeklődnék, hogy megvan-e Önöknek a magyar fordítása, ti ki szeretném tenni a weblapra. Válaszukat megköszönve bab a wwww.wingchunkuen.ini.hu weblap szerkesztője
bab <wingchunkuen@webmail.hu>
HUN - Sunday, November 11, 2001 at 21:16:08 (CET)

Tisztelt Társulat! Köszönöm Palasti László kedvességét a hogy mailban megküldte az anyagot. Ami késik nem mulik. Remélem, hogy valamikor azom szerencsés személyek közé fogok tartozni akik ottlehetnek az emlitett elöadásokon. Köszönettel Pali, Pĺl-Josef Kisch, Stockholm
Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.wsipnet.se>
Stockholm, Sweden - Wednesday, October 17, 2001 at 23:59:41 (CEST)

kedves Pali, köszönöm érdeklődésedet :-)) az előadás(ok) anyagát mindenképpen szeretném (szeretnénk)felrakni a honlapra, a hozzáférhetőség végett :-) mindazonáltal - mivel Te valószínűleg nem fogsz emiatt eljönni Stockholmból, Neked megküldöm mailban, mihelyst kész lesz... szeretettel KutteL
Palásti László <palasti@mail.datanet.hu>
HUN - Wednesday, October 17, 2001 at 20:49:38 (CEST)

Tisztelt Társulat! Köszönöm Szabari János válszát, könyvajánlatait a reinkarnáció teozófiai megközelítését illetöen. Erre még visszatérek. Ami engem legjobban érdekelt maga a Palásti László elöadása "A müködés törvényei II. Reinkarnáció" és annak az anyaga. Amire én gondoltam az Palasti László saját jegyzetei, amit az elöadáson felhasznál. Itt Stockholmban hasonló esetben megvehetö az elöadó saját jegyzete nyomtatott, vagy fénymásolat formában. Tisztelettel Pali Pĺl-Josef Kisch Stockholm
Pali Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.wsipnet.se>
Stockholm, Sweden - Wednesday, October 17, 2001 at 13:00:42 (CEST)

Kedves Pali! Amennyiben érdekli a reinkarnáció teozófiai megközelítése, tisztelettel ajánlom figyelmébe a Társulat ezzel is foglalkozó kiadványait, közöttük legújabb könyvünket, a Teozófiai Panorámát, illetve a korábbiak közül Besant: Az Osi Bölcsesség ill. Az újraszületés törvénye címu könyveiben olvashat errol részletesen. Ezeket postán is el tudjuk Önnek küldeni. Üdvözlettel: Szabari János
Szabari János <jszabari@mol.hu>
Budapest, HUN - Tuesday, October 16, 2001 at 11:57:47 (CEST)

Tisztelt Társulat! Olvastam a társulat programjában, hogy 2001. december 11-én Palásti László elöadást fog tartani "A müködés törvényei II. Reinkarnáció". Nagyon sajnálom, hogy nem vehetek részt. Nagyon érdekel az elöadás anyaga. Kérdésem, hogy megvehetö-e az elöadás anyaga valamiilyen nyomtatott formában. Ha igen, akkor hogyan? Elöre is köszönettel válaszukért. Pali Pĺl-Josef Kisch Stockholm
Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.wsipnet.se>
Stockholm, SWEDEN - Sunday, October 14, 2001 at 11:08:21 (CEST)

Tisztelt Társulat! 2001.09.28. én fordultam a társulat fórumához érdeklödve a Teozófia Társulat és Alice A. Baliley viszonyt illetöen. Köszönöm Szabari János és Martinovich Tamás válaszát. Tisztelettel Pali Pĺl-Josef Kisch Stockholm p-k.kisch@mbox300.swipnet.se http://home1.swipnet.se/~w-12489/INDEX.HTM
Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.swipnet.se>
Stockholm, Sweden - Sunday, October 14, 2001 at 10:37:14 (CEST)

Kedves Bori! Csak kíváncsiságból beadtam az AltaVista keresonek a "crystal+skull" kifejezést, és 2133 találatot jelzett. Felületesen belenézve vannak benne olyanok is, amik vélhetoen minden igényedet kielégítik. Egyébként úgy rémlik, hogy úgy 1-2 éve valamelyik magyar ezoterikus magazinban (Elixír? Metamorfózik? Harmadik szem?) olvastam a témáról részletes cikket. A magyar kereso leginkább levelezo fórumok címét dobja ki, olyan topic-okat, amik ezzel foglalkoznak. Jó böngészést kívánok. Üdv: János
Szabari János <jszabari@mol.hu>
Budapest, HUN - Friday, October 12, 2001 at 10:07:07 (CEST)

Sziasztok! Nem tudom hogy mennyire kapcsolódik ehhez a témához de én a kristálykoponyákról szereténk többet megtudni. Ha valaki tudja melyik lapon irnak róla bővebben akkor légyszi írja meg nekem! Köszi!
Bori <ubika3@trambulin.hu>
HUN - Thursday, October 11, 2001 at 16:27:48 (CEST)

Kedves Pali! A teozófiai mozgalom számomra egyik legvonzóbb pontja az, hogy egyetlen tagnak sem kötelezo elfogadni egyetlen tanítót sem, és mindenki saját maga alakítja ki véleményét, álláspontját. Emiatt nem beszélhetünk "társulati" álláspontról. Kiegészítve a M. Tamás barátom által leírtakat, A. Bailey az Amerikai Teozófiai Társulat könyvtárosa volt hosszú éveken keresztül, majd történt valami, és onnantól kezdve egymásután írta a könyveit. Ha tanulmányozta a Társulat történetét, talán feltunt, hogy alapítónkat, H.P. Blavatsky-t nagy tanítók, un. Mesterek vezették útján, A. Bailey ugyancsak azt állította magáról, hogy egy Mestertol kapta a könyveiben leírt tanításokat. Ezt az állítást sokan sokféleképpen ítélték meg, és ítélik meg a mai napig. Én magam találkoztam olyan nézetekkel, hogy kizárt dolog, hogy a tanítója az a Mester lett volna, akit emlegetett, de találkoztam olyan véleménnyel is, mely szerint ezer évig is kutathatott volna Bailey a könyvtárban, akkor sem tudott volna felismerni olyan igazságokat, mint amiket leír, tehát igenis az említett Mester volt a tanítója. Én személy szerint nem ismerem valamennyi munkáját, hogy határozott véleményem lehessen ebben a vitában, viszont abból, amit olvastam tole, hajlok arra, hogy ez utóbbi álláspontot fogadjam el. Csak megerosíteni tudom M. Tamás javaslatát: ha fontosnak érzi önmaga számára a kérdést, kutasson, és alakítsa ki saját véleményét. Szívélyes üdvözlettel: Szabari János
Szabari János <jszabari@mol.hu>
Budapest, HUN - Wednesday, October 03, 2001 at 11:47:27 (CEST)

Kedves érdeklődő barátunk! Alice Baileyről annyit tudok, hogy az első világháború után évekig sokat dolgozott az amerikai Teozófiai Társulatnál, azután könyveivel saját irányzatot indított. A Teozófiai Társulatnak, mint szervezetnek, nincs álláspontja A. Bailey tevékenységéről! Sokan vannak, akik számára írásai sokat jelentenek. Írásairól és róla a legrészletesebb forrás napjainkban az internet (a Copernic 2001 keresőgép rövid idő alatt 570 értékelhető találatot hoz fel, ebben a címlistában sok hasznos információ olvasható). Javaslom ezek végigkutatását és ennek alapján saját véleménye kialakítását. - Üdvözlettel: Martinovich Tamás..
Martinovich Tamás <tshutau7@elender.hu>
Budapest, HUN - Tuesday, October 02, 2001 at 01:38:17 (CEST)

Tisztelt Társulat! Tanulmányozva a Teozófia Társulat történetét értem H. P. Blavatskyt, majd neveket mint Annie Besant, C. W. Leadbeater, Sinnet, Judge, Hartman. Kérdésem, hova helyezhetö a Teozófiai Tŕrsulat szerint Alice A. Baliley, aki irásaiban Blavatskyhoz hasonlóan irt ama világokról ami a túlvilág, azaz túl az ismert fizikai világképen. Válaszukért elöre is köszönetet mondva Tisztelettel Pĺl-Josef Kisch Pali Stockholm
Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.swipnet.se>
Stockholm, Sweden - Sunday, September 30, 2001 at 03:05:08 (CEST)

Tisztelt Társulat! Köszönve, hogy Palásti László felhivta figyelmememet a Magyar Teozófiai Társulat honlapjának létezésére, jöttem ide. Nagyra becsülöm azt, hogy a teozófia mindama igazságok összessége, amelyeken minden vallás alapszik, de egyik sem tarthatja kizárólag sajátjának. Olyan bölcselettel és tudománnyal szolgál, amely értelmet ad életünknek és bebizonyítja, hogy igazság és szeretet vezeti fejlődésünket. A társlutat célkitüzésével is egyet értek és kivánom sikeresséküket. Tisztelettel Pĺl-Josef Kisch Pali Stockholm
Pĺl-Josef Kisch <p-j.kisch@mbox300.swipnet.se>
Stockholm, Sweden - Friday, September 28, 2001 at 21:11:48 (CEST)

Tamas, Der Zähler ist zusammengebrochen, willst es nicht reparieren lassen? S.
Sonja <luzsonja@mail.telepac.pt>
Luz, Portugal - Sunday, July 29, 2001 at 15:50:31 (CEST)

Kedves Tamás! Köszönöm válaszát. A Titkos Tanítás valóban egy gigászi terjedelmű mű, végigolvasni sem könnyű, megérteni pedig egy élet munkája. Munkájukhoz sok sikert és kitartást kívánok. Üdvözlettel K. Balázs
K. Balázs
HUN - Tuesday, July 24, 2001 at 15:37:02 (CEST)

Kedves Balázs – és mindazok, akik hasonló kérdésekkel foglalkoznak! A Titkos Tanítás két – Blavatskyné által írott – kötete, a Kozmogenezis és az Antropogenezis nagyjából 2x 8-900 oldal. Ebből a háború előtt az első kötet első harmada (!!!) jelent meg magyarul a Társulat kiadásában, a második harmadot a fordítók egyike magánkiadásban jelentette meg – a többi anyag nyomtatásban nem jelent meg. Kéziratban le van fordítva a második kötet kb. kétharmada, a maradék nincs meg nagyarul. A jelenlegi adyari háromkötetes kiadás harmadik kötete Blavatskyné tovább írásait és az egész mű indexét tartalmazza. Ez a harmadik kötet is kb. 8-900 oldal. – Ezt a mennyiségű anyagot kiadás előtt nagyon alaposan át kell nézni, mert még a kinyomtatott részben is vannak igen jelentős hibák! Reicher László élete utólsó két évében nekifogott a javításnak és a maradék lefordításának, de sajnos, nem jutott a végére. Így ránk maradt ez a 2400 oldalnyi (kilóra is komoly) munka, amit csak az ennél jóval előkészítettebb anyagok kiadása után tudunk majd elvégezni. Addig marad a hálóról letölthető angol eredeti tanulmányozása… – Ami magát a szöveget illeti: nagyon messze van a könnyű olvasmányoktól, nemcsak a témája, hanem a felépítése miatt is. Sokkal inkább forrásmunkának, kézikönyvnek, mint egybefüggő írásnak érdemes használni, annál is inkább, mert azóta nagyon sok részletkérdésről könnyebben olvasható könyveket is kiadtak. Csak illusztrációként: az említett Reicher László jó negyven évvel ezelőtt két (!) teljes évet szánt arra, hogy végig-tanulmányozza/-dolgozza a Titkos Tanítás-t, és még élete vége felé is talált benne fontosat, új információt! – Az egyéb cikkekről és írásokról: dr Minya Klára az elmúlt évek során több teozófiai témájú cikk-sorozatot jelentetett meg az Elixir-ben, javaslom, nézzen utána, nagyon hasznos és jól megírt anyagok. Most készítjük nyomdakészre Reicher László nyilvános előadásainak összefoglalása, élete utólsó nagy munkája, ami ’Teozófiai panoráma’ címmel az ősszel fog megjelenni. A következő nagy munka, amit ki szándékozunk adni, J.K. Taimni: A jóga tudománya címen Patandzsali jóga-szútráinak eddig legjobb kommentárjait tartalmazza. Üdvözlettel: Martinovich Tamás.
Martinovich Tamás <tshutau7@elender.hu>
HUN - Friday, July 13, 2001 at 20:51:25 (CEST)

Tisztelt Társulat! Kedves Tamás! Néhány évvel ezelőtt szó volt a Titkos Tanítás magyar nyelvű újranyomásáról, ami azóta sajnos nem valósult meg. Ennek bizonyára számos oka van, ismerve a magyar nyomdai és terjesztési lehetőségeket. Nagyon tetszenek a kiadványaik, és úgy gondolom az emberiség számára rendkívül fontos, hogy minél több nyelven és nagyobb példányszámban, azaz minél szélesebb körben elterjedjenek. Úgy vélem ez a Társulat egyik legfontosabb célkítűzése. Örömmel tapasztaltam, hogy a Társulat angol nyelvű honlapjáról több könyvük letölthető. Amennyire ismerem a Társulat történetét, a Fátyolozatlan Ízisz és a Titkos Tanítás, tanításuk alapjait képezik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a Titkos Tanítás magyar nyelvű változatát fel fogják-e tenni a honlapjukra, mert bizonyára többen letöltenék. Nem tudom, hogy sikerült -e az Antropogenezist lefordítani, de az első kötetnek is többen örülnének, mert az Antikváriumokban ritka kincsnek számít egy-egy példány. Én évek óta nem leltem. Értékes cikkeket rejtenek a Teozófia című újságjuk is, amely a második világháború előtt jelent meg. Ha jól tudom néhány könyvtárban van belőle több évfolyam is. Milyen jó lenne, ha egy-egy cikk megjelenne a honlapjukon, mert amit én láttam, több nagyon érdekes témát felöleltek. Ha esetleg belátható időn belül sikerül nyomdai úton megjelentetni a Titkos Tanítást, kérem írják meg annak időpontját. válaszukat előre is köszönöm tisztelettel K. Balázs
Kovács Balázs <kb@bisz.hu>
Budapest, 1119 Andor u. 23/a. HUN - Thursday, July 12, 2001 at 15:44:52 (CEST)

Kedves Szabolcs! Köszönjük az érdeklődést. - A csatlakozás gondolatával foglalkozó érdeklődőknek azt szoktuk tanácsolni, hogy olvassák el a hozzáférhető irodalmat, hallgassák meg a nyilvános előadásainkat és csak azután döntsenek. - Egyrészt valamennyi eddigi kiadványunk beszerezhető az V. Városház u. 6.sz. alatti 'Édesvíz Kuckó'-ban (H-P: 10,00-16,00), a legtöbb a XIII. Révész u. 2/c. alatti Elixir Könyvesboltban (H-P: 10,00-18,00 Sz: 10,00-13,00) is. Az árakat az egyes üzletek önmaguk állapítják meg, erre nincs befolyásunk, így előfordulhat, hogy ugyanaz a könyv a két boltban két különböző áron kapható. Ha nem budapesti, adja meg a címét, akkor küldünk tájákoztatót a könyveinkről, alkalomadtán postai utánvéttel küldeni is szoktunk. - Ha tud angolul, a netről nagyon sok irodalmat le tud tölteni, beleértve Blavatsky Titkos Tanítás (The Secret Doctrine) c. művét is. - Másrészt az alapszabályunknak egy igen bevált pontja szerint a belépéshez két régebbi tag ajánlása kell. Ez a szabály két oldalról is indokolt: akadnak szalmaláng-típusú emberek, akik a pillanatnyi lelkesedéstől vezetve sok mindenbe beleugranak - és az esetek legnagyobb részében csalódottan továbbállnak. Ez sem nekik, sem a társulati tagságnak nem lenne kellemes tapasztalat. A másik oldalról: az ajánlók és a jelentkező ismerik annyira egymást, hogy az új tag bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért, javaslatért a tanulmányaival kapcsolatban. Ez viszont mindenkinek csak a javára válik. - A honlapunkon keresse meg és nagyon figyelmesen olvassa el még egyszer a gondolat szabadságáról írottakat. Ez az alapállásunk ugyanis azt is jelenti, hogy nincsenek dogmáink, elfogadandó tételes tanaink: mindenkinek saját magának kell megtalálnia a saját útját, beleértve az oda vezető módszereket is. Ehhez a kereséshez a teozófiai irodalomban található és az ott leggyakrabban használt 'modell' is csak egy (!) segítség a sok más lehetséges változat között !!! Ilyen változatok pedig minden nagy vallás spirituális rétegeiben megtalálhatók, de érdemes átvizsgálni a néphagyományokat, -meséket, -művészeteket is. Mindenütt van valami, amit akkor és ott a kereső nagyon jól tud használni ! - Bár Gibran: A próféta c. kis remeke nem tartozik a szorosan vett teozófiai irodalomhoz, azért mi kiadtuk egy nagyon jól sikerült fordítását. Javaslom, olvassa el (és alaposan gondolja át) a tanításról szóló részét - és biztosan rá fog jönni, mennyire alapvető az egyéni erőfeszítés. - Olyan nyilvános előadás-sorozatot, mint az a (sajnos, nem eléggé frissített) honlapunkon olvasható, az elmúlt két évben nem szerveztünk, csak néhány alkalomra nyílt mód a Szellemi Búvárok és a Paradigma Esték meghívására. Talán a következő évadban sikerül ezen a helyzeten változtatni, erről viszont csak ősszel tudunk biztosat mondani. - Esetleges további kérdéseire szívesen válaszolunk. - Üdvözlettel Martinovich Tamás.
Martinovich Tamás <tshutau7@elender.hu>
HUN - Friday, June 29, 2001 at 22:53:14 (CEST)

Az az igazsag, hogy meg csak par napja ismerem ezt a tarsasagot es meglehetosen felkeltette az erdeklodesemet. Talan a cel ragadott meg, amelyert ez a tarsasag letrejott. Azt hiszem olyan kerdeseket vet fel amelyekm ahogyan a multban is ugy a jovoben is minden egezseges gondolkodasu ember szamara fontosak. Mint mar mondtam nem igazan vagyok jaratos meg ebben a tasasagban ezuton szeretnemfelkerni valamely illetekest,hogy tajekoztason, hogy hogyan lehetek aktiv tagja ennek a csoportnak.
Szabolcs <sabbes100@freemail.hu>
HUN - Wednesday, June 27, 2001 at 20:07:03 (CEST)

Kedves Éva! Én is olvastam Kryon üzeneteit, és hajlamos vagyok hinni benne! Én is várom a dimenzióváltást, mert sokkal jobb ebben, mint a világvégében hinni. Tudomásom szerint a teozófusok nem foglalkoztak ezzel a dátummal, mert hittek abban, hogy az emberiség fejlődése még sokáig folytatódik itt a Földön. Tehát valójában a teozófia megerősíti Kryon üzeneteit, mert azt hirdeti, hogy az emberiség előtt nyitott az út a fejlődés számára, csak az egyéneken múlik, hogy ezzel éljenek. Csak egyénileg kapaszkodhatunk fel sok tanulás árán a tudáshoz, az üdvözüléshez vagy a megváltáshoz, vagy a megvilágosodáshoz, kinek hogyan tetszik jobban. Viszont azt is mondja a teozófia, hogy vannak olyan korszakváltó idők, amikor az ocsú elválik a tiszta búzától, vagyis azok az emberek, akik nem érték el azt a bizonyos fejlettségi fokot, ami a dimenzióváltáshoz elengedhetetlenül szükséges, azok nem folytathatják az arra érettekkel tovább itt a földi körülmények között az utat, hanem álomba merülnek, és egy másik lehetőséget kapnak majd, ha itt az ideje, és ott folytatják a fejlődésüket. Ezt tekinthetjük egyfajta végítéletnek is, ami talán nem mindenki számára kellemes. (Még az is előfordulhat, hogy szeretteink némelyikétől kell korszakokra búcsút vennünk.) Számunkra, akik hiszünk benne, és tudatosan készülünk rá, azonban egy aranykor is eljöhet. És végül sem a Föld, sem az ásványi, sem a növényi, sem az állati birodalmak számára sem mindegy, hogy mi emberek éppen milyen szintet értünk el, mert mi emberek felelősek vagyunk értük is! Az ő fejlődésük tőlünk is nagyban függ, ezért ajánlatos például a megevés helyett tanítani az állatokat. Ha a dátumhatárt a maják és más civilizációk azonban jól határozták meg, és miért ne?, akkor számunkra különösen izgalmas és érdekes korszak az, amiben élünk, és érdemes minél tudatosabban készülni rá. Jó másokat is figyelmeztetni erre, már akinek van füle a hallásra, és szeme a látásra. Szeretettel Minya Klára
Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Tuesday, April 24, 2001 at 19:08:15 (CEST)

Tisztelt Társulat! A 2012-es évszámmal nem a világvégére gondolok, bár én úgy tudom a maja naptár azért tart addig, mert az „akkori” terv szerint valóban véget ért volna a Föld élete - a Myrva összeütközött volna a földdel. Az én eddigi információim szerint, mivel az emberiség az utóbbi 50 évben az univerzumot is meglepő fokú fejlődést mutatott, a bolygónkkal kapcsolatos terv megváltozott (nem „technikai okok miatt”, hanem mert a jövő mindig mozgásban van; Nostredamus és társai jóslatai tehát igazak voltak a maguk valóságdimenziójában, csakhogy közben átálltunk egy másikra). Így 2012-ben nem a pusztulás, hanem egy magasabb rezgésszintre való átállás fog bekövetkezni, amit nevezhetünk akár dimenzióváltásnak is. Tehát nem szűnik meg az idő (már csak azért sem, mert az idő valójában csak egy megállapodás köztünk, nem univerzális érvényű). Tehát én (most) ezt tudom és hiszem, de ha Önök ezt másképpen látják, nagyon szívesen venném, ha megosztanák velem véleményüket, már ha az publikus. Előre is köszönöm. Tisztelettel: T. K. Éva
Móréné Tokai-Kiss Éva <morene.tokai.kiss.eva@tigaz.hu>
USA - Tuesday, April 24, 2001 at 08:58:45 (CEST)

Kedves Éva! Az ezotériával foglalkozó szervezetek kapcsolatairól, az erre való törekvésekről nem sok bíztatót mondhatok. A Klára levelében is említett bezárkózási hajlam sajnos, még a közeli múltban is sokszor nagyon is indokolt volt. A létrejött kapcsolatok általában néhány világosan gondolkodó, együttműködésre kész ember egyéni akcióinak eredményei. Mivel egy ilyen szervezet céljai, legyenek mégoly magasztosak, önmagukban még nem garantálják, hogy a résztvevők szellemi színvonala egyformán rendkívül magas legyen, teljesen természetes, hogy ezekben is mindenféle típus megtalálható – pontosan ugyanúgy, mint bármely más emberi közösségben. (A Társulat életében én is találkoztam már a hittérítőtől az üzletemberig mindenféle törekvéssel – szerencsére kis számban és nem túl sokáig kavarogtak az ötleteik, mert nem jutottak ’megfelelő táptalajhoz’.) Lehet, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek ’féltékenyen őrzik’ a titkaikat, a Társulat biztosan nem ilyen. Olvassa csak el mégegyszer a a honlapunkon a "A Teozófiai Társulat / A Nemzetközi Teozófiai Társulat Igazgatótanácsának határozatai / A gondolat szabadsága" szövegét, abból ez világosan kiderül. ― Ami az ’összedolgozás’ ideálját illeti, látom, maga is beleesett a mindnyájunkat elérő csapdába: általában ’szervezet’-ben gondolkodunk, amiben össze kellene fogni az érdeklődő embereket (l. még az ’egy akol, egy pásztor’ sokat hangoztatott mondását). Gondoljon csak alaposan bele és rögtön rájön, hogy egy ilyen ’metaszervezet’ létrehozása körül aztán tényleg elszabadulna a pokol! (Csak néhány a már az elején rendezendő kérdések közül: mi legyen a ’…’ neve és célja, melyik tag-irányzat milyen súllyal legyen képviselve, ki legyen a vezető, ki a vezetőség tagja és mennyi ideig, milyen legyen a szervezet gazdasági felépítése és melyik tagszervezet milyen arányban járuljon hozzá az anyagiakhoz , stb., stb.) Óhatatlanul eszembe jut az ismert történet: két szerzetes ballag az úton, szemük a földet fürkészi, keresik az igazságot. Mögöttük ballag az Ördög a tanítványával és beszélgetés közben figyelik a szerzeteseket. Egyszer csak a tanítvány látja, amint az egyik szerzetes lehajol, felvesz valamit a földről, a ruhájával megtisztogatja és mind a ketten boldogan nézegetik: találtak egy igazságot. A tanítvány izgatottan fordul az Ördöghöz: ’Főnök, nézd, találtak egy igazságot! Csinálj már valamit!’ Az meg csak dörzsölgeti a kezeit és odaveti: ’Várd ki, amíg megszervezik…’ ― A együttműködésre mindenképpen szükség van, de ha a ’szervezet’, a ’forma’ oldaláról indulunk, biztos a sikertelenség! Mint mindennek, ennek a kérdésnek is van megoldása: induljunk a ’tartalom’, az eszmék felől! Ha már elmélyedt a hozzáférhető irodalomban, maga is láthatja, hogy a komoly forrásokban a törekvőknek adott tanácsok mind hangsúlyozzák a türelmet, az önfejlesztést, a következetességet, a felelősségérzet kifejlesztését, stb. – de sehol nincs szó bennük a sürgetésről, a gyors siker igéretéről és hasonlókról. Biztos vagyok benne, hogy maga is többször tapasztalta (legfeljebb nem figyelt fel rá), hogy ha egyszer valami problémánkat önmagunkban tisztáztuk, valamilyen kérdésünkre megtaláltuk a választ, szinte a semmiből előkerülnek és körénk gyűlnek olyan emberek, akik a miénkhez hasonló kérdésekkel, problémákkal küszködnek. A jelenség hátterében a gondolaterők hatása áll: a maga ’kibogozott gubanca’ következtében megnő az a magából áradó szellemi ’világosság’ (ez egyébként mindnyájunkban megvan, csak a fénye egyedenként más és más), aminek a fényét ösztönösen megérezzük mi is másoknál, mások is minálunk. Ebből pedig egészen nyilvánvalóan következik, hogy a legegyszerűbben és leghatékonyabban úgy tudunk segíteni másoknak, hogy a magunk szénáját tesszük rendbe!!! Kétségtelen, ez egyáltalán nem látványos, nem hozza meg mások elismerését-hódolatát, viszont a megvalósítása előtt nincs is semmi külső gátló körülmény (csak a saját ’lustaságunk’, vagy egyéb hibáink!), a hatása pedig biztos és tartós! Az eredeti kérdésében felvetett ’együttműködés’ is akkor hozható létre tartósan, ha fel tudjuk oldani és így meg tudjuk szüntetni önmagunkban az elkülönülésre, különállásra, hatalomszerzésre és hasonlókra irányuló összes (esetleg önmagunk előtt sem ismert) hajlamunkat. Akkor létre tud jönni az együttműködés mindazokkal a ’jóakaratú emberekkel’ (de semmiképpen nem szervezetek között!!!), akik hasonló módon feldolgozták az említett hajlamaikat. Így biztosan elkerülhetők lesznek közöttük a ’metaszervezet’-ről fentebb írt csapdák. – A rózskeresztesekről írt válaszom nem véletlenül sikerült ’hezitáltnak, pontatlannak’: ha mégegyszer elolvassa, láthatja, hogy lexikoni adatokat emlegettem. Azok pedig éppen csak a lényeget nem tükrözik, csak a felülettel, a történelmileg igazolható dolgokkal foglalkoznak. – A 2012. év emlegetése a maja próféciákra, ill. az abból egyes szerzők által levont következtetésre emlékeztet: a maja naptár csak eddig van kiszámolva, utána ’megszűnik az idő…’ Tényleg azt gondolja, hogy akkor lesz a világ vége??? Vagy csak azért álltak meg ennél a dátumnál, mert ezelőtt másfélezer évvel nem sok értelme volt a naptárat tovább számolgatni, hiszen az emberi élet számára ez úgyis felfoghatalanul hosszú idő. Magánvéleményem szerint akkor ugyanúgy nem lesz világvége, ahogy eddig sem volt, pedig önjelölt próféták már éppen elég alkalommal mennydörögték a pontosan kiszámított eljövetelét – aztán eddig valahogy (talán technikai okok miatt?) mindíg elmaradt… Üdvözlettel: Martinovich Tamás.
Martinovich Tam's <tshutau7@elender.hu>
HUN - Monday, April 23, 2001 at 00:16:08 (CEST)

Kedves Éva! A rózsakeresztesekről szóló írásom már kész volt, amikor utolsó hozzászólását olvastam, ezért inkább még egyszer klaviatúrát ragadok. Szóval úgy tűnik, hogy a társaságok némileg joggal zárkóznak be, ha az egyházakról szóló mai törvényi vitákat nézzük, mivel joggal tarthatunk még mindig is attól, hogy kártékony szektának minősítenek jószándékú és tiszta szervezeteket is. A Teozófiai Társulatról történetének 126 éves fennállása alatt mindenféle aljas rágalmat elmondtak már, amit csak az emberi elme képes kitalálni. Jómagam is tapasztaltam, hogy amikor buzgó katolikus hívő rájött, hogy miről van szó, azaz milyen társulatról, akkor eltorzult az arca, és csak jóneveltsége tartotta vissza attól, hogy ne köpjön, de lehet, hogy azt hitte mégis meg fog majd téríteni. Bocsánatot kérek a drasztikus fogalmazás miatt, de sajnos ez a valóság, amibe gyakorta halkan "belelépek". Mégsem vagyok pesszimista, mert azt is látom, hogy ezek a szervezetek tudogatnak egymásról, sőt szövetség alakításának gondolatát is fontolgatták az ezoterikával való visszaélések kiszűrésére. Komolyabb veszélynek érzem inkább a konkurecia miatt kialakuló ellenszenveket. Az egyházakról sem egyformán csak rossz a véleményem, mivel ott is nagyon sok érték van, de hiszek abban, hogy mindenkinek kicsit más és egyéni úton kell járnia. Egyébként az egyházaknak is megvan a maguk baja, hiszen nekik aztán sok a konkurenciájuk, mivel az emberek ráébredtek arra, hogy egyedül is üdvözülhetnek a papok segítsége nélkül, sőt lehet saját véleményük stb. A 2012-es váltástól mit vár? Remélem nem fél! Minya Klára
Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Saturday, April 21, 2001 at 15:49:30 (CEST)

Kedves Balázs! Már korábban olvastam a kérdését a rózsakeresztesekről, de sajnos csak most jutottam odáig, hogy válaszoljak is rá. Nagyon egyéni, ám nemzetközi kutatásokra támaszkodó több éves kutatásom rövid eredményét mondom el, ami még nem is zárult le. Azért fogalmazok ilyen kicsit rejtélyesen, mert magam is értetlenül állok a kérdés előtt. Ami a régi és a mai rózsakereszteseket illeti, valószínűleg nem ugyanaz a kettő. A középkori rózsakeresztes társaság rettenetesen zárt közösség volt, mivel az egyház üldözte tagjait, mert eretneknek bélyegezett mindent, ami nem az ő dogmatikáját vallotta. A rózsakeresztesek pedig egy olyan belső lelki utat kerestek, ami a katolikus egyház hatalmát veszélyeztette. Ezért kellett titkolniuk tanaikat éppúgy, mint tagjaik valódi kilétét, hiszen elsősorban is a felsőbb, tanult rétegek tudtak csak a vallás kérdéseivel elmélyültebben foglalkozni, őket pedig könnyű lett volna az inkvizíciónak elérni, sőt még anyagi hasznot is tudtak volna belőlük húzni, ami az egyháznak amúgy is sok volt. Éppen a számukra – rózsakeresztesek - létkérdést jelentő rejtőzködésük teszi ma szinte lehetetlenné annak kiderítését, hogy kik voltak, hol, hogyan és miért működtek. Valószínűnek tűnik annak a lehetősége, hogy a templomosokkal is van szellemi rokonságuk, de az még biztosabbnak látszik, hogy a reformáció szellemi előkészítői voltak, legalábbis a német nyomok ezt mutatják. Ami sajnálatosan kevéssé ismert tény az az, hogy a Rákóczi fejedelmi család is tagja volt a rózsakeresztes rendnek, és Comenius ebben a minőségében került Magyarországra. Hogy ezt eddig miért nem publikálták, ez számomra is rejtély, bár lehet hogy csak a szocializmus történészei számára nem volt ez fontos. (Sajnos még a nemzetközi és a hazai történetírás is annyira materialista, hogy a nézőpont megváltozása nem következett be, ezért egyelőre csak néhány „őrült” ezoterikus gondolkodónak fontosak ezek a szempontok.) Ez utóbbi tény és angol, valamint franciaországi kutatások is azt a hipotézist sugallják, hogy a királyi és a fejedelmi családok is lényegesen érintettek a rózsakeresztesek misztériumaiban, mivel nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a szakrális királyság funkciójával is kapcsolatban volt a tanításuk, vagyis komoly hatalmi érdekek rejtőztek a tanításaik mögött. S éppen ez veszélyeztette az egyház hatalmát is! (Bizonyára emlékeznek a pápaság és a császárság harcára, ami lehet, hogy ugyanide vezethető vissza, bár ezt eddig még nem vizsgáltam ebből a szempontból.) Lehetségesnek tűnik ezután az is, hogy ezek a hatalmi érdekek máig hatóan akadályozzák a kérdés pontos tisztázását, de lehet, hogy csak addig rejtőzködtek a rózsakeresztesek, hogy elveszett a nyomuk. Én mégis bízom benne, hogy hagytak annyi tudatos nyomot maguk után, hogy előbb-utóbb tisztázni lehet a kérdést.
Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Saturday, April 21, 2001 at 15:28:07 (CEST)

Kedves Klára, Tisztelt Társulat! Nagyon örülök, hogy az Arvisuráról ilyen pozitív véleményt adott. Szomorúsággal tölt el, ha valaki úgy minősít valamit negatívvá, hogy meg sem próbál meggyőződni az igazáról. Én sem feltétlenül hiszek el mindent, de általában veszem a fáradságot, elolvasom az adott témát és majd utána kialakul bennem valamilyen kép, ami még mindig nem végleges, hisz az folyamatosan épül az emberben élete végéig. Azt szeretném még megtudni, hogy a jelenleg Magyarországon működő azon szervezetek, akik misztikával, ezotériával foglalkoznak, tartanak-e valamilyen kapcsolatot egymás között? Valahogy olyan érzésem van, hogy mindenki kialakított egy bizonyos struktúrát, rendelkezik bizonyos információkkal, ugyanakkor maguk köré építettek egy falat, és azon nem szeretnek bármit is kiszivárogtatni. Nem lenne hasznosabb, ha mindenki „összedolgozna”? Ez akkor vetődött fel bennem, mikor a rózsakeresztesekről kérdezték Önöket és a válaszuk kissé hezitáltnak, s itt-ott pontatlannak is tűnt. (A rózsakeresztes mozgalmat például nem Christian Rosenkreutz indította el, a Fama Fraternitatis csak egy újabb ciklust élesztett fel.) De ez általában igaz, mint nemrég kiderült, bizonyos Arany rózsakeresztesek sem tudtak az A.M.O.R.C. magyar központjának létezéséről. Szóval szerintem gyorsabbá válhatna a fejlődés, ha minden érintett szervezet összefogna, hisz nem olyan sok időnk van már 2012-ig! Tisztelettel: T. K. Éva
Tokai-Kiss Éva <morene.tokai.kiss.eva@tigaz.hu>
Hajdúszoboszló, HUN - Friday, April 20, 2001 at 09:44:52 (CEST)

Kedves Éva! Először is elnézést a technikai hibáért, mármint, hogy kétszer is elküldtem az írásomat. (Bár ezért inkább a társulattól kell elnézést kérnem, nem vagyok igazán profi még ezekkel az internetes „bánásmódokkal”.) Örülök a válaszának több okból is. Egyrészt, mert most már van arca, tudom, kihez beszélek. Másrészt ez a világ kicsi, ugyanis van egy igen kedves tagtársunk Hajdúszoboszlón, úgy hívják, hogy Dede Tamás, és tanít valamelyik általános iskolában. Hátha ismeri! Igazán érdekes és gondolatébresztő az, amit írt. Bár első olvasásra megrémültem, amikor a magyarok küldetését az indiánokéhoz hasonlította, mert minket hál’ Istennek nem irtottak ki olyan mértékben, mint az indiánokat. Bár volt olyan része a történelmünknek, amikor az is majdnem megesett! Másrészt a teozófia tanítása szerint az indiánok egy másik emberi fejlődési vonalat képviseltek, mint az europidok, s mivel ez valószínűnek tűnik, ezért sem hasonlítanám talán magunkat hozzájuk. A katalizátor kifejezés azonban szimpatikusnak tűnik, csak pontosítani kéne, hogy mit és hogyan „kéne” katalizálnunk. Ugyan az én nagy reménységeim és szeretteim is az indigógyerekek, de úgy látom, hogy fejlődött annyit az orvostudomány és a természetgyógyászat, hogy nem kell feltétlenül meghalnunk ahhoz, hogy indigófelnőttekké váljunk. Szerintem az is elég, ha ebben a testünkben megpróbáljuk a TUDATunkat egy kicsit megváltoztatni, és még vígan élhetünk tovább. Ezzel igen sokat spórolnánk magunknak és a társadalomnak is. Igaz, ez a nehezebb! Az Arvisuráról szóló weboldalakat elolvastam, és rendkívülien felkeltette az érdeklődésemet. Véletlenek nincsenek: másnap a Püski könyvesbolt felé volt dolgom, és megkaptam a könyvet. Egyébként minden további nélkül kapható náluk. Eddig csak mendemondákat hallottam ezekről a dolgokról, és nyilván most jött el az ideje, hogy pontosan megismerkedjek ezzel a témával. Egyébként számomra hitelesnek tűnik, és az én mostani tudásomnak nem mondanak ellent az eddig olvasottak. Akkor tartok ui. elfogadhatónak egy első hallásra szokatlan dolgot, ha a tudományok és az okkultizmus törvényszerűségeinek nem mondanak alapvetően ellent. Tehát nem a - tudományok és az okkultizmus – végkövetkeztetéseinek!, hanem törvényszerűségeinek. Jelenlegi ismereteim szerint pedig az Arvisura eddig olvasott leírásai ezeknek nem mondanak mindenben ellent. Nagyon örültem e feljegyzéseknek, mert a lelkem mélyét zavaró nagyon sok, a magyarsággal kapcsolatos kérdésre nem találtam a válaszokat, és most az Arvisura segít ezeket újragondolni, -értelmezni. Hálás vagyok azért, hogy felhívta a figyelmemet rá! Köszönöm. Minya Klára
Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Monday, April 09, 2001 at 18:18:41 (CEST)

Kedves Klára! A magyarság küldetését illetően olyan érzésem van, hogy mi itt egyfajta katalizátor-szerepet töltünk be, mint amit Amerikában az indiánok. Azt hogy az egyes emberek mit tudnak tenni a spirituális fejlődés érdekében, már sokkal nehezebb megfogalmazni. Magam is csak keresem az utamat, főleg az utóbbi egy éve. Az a baj, hogy még saját magunkat sem ismerjük, nem tudjuk, hogy valójában kik vagyunk. De úgy gondolom, megkapjuk a szükséges vezetést, s ha másképp nem megy az emberiség egy részének reinkarnálódnia kell, hogy „indigógyerekként” újraszülessen, immár új világnézettel. Az Arvisuráról néhány szót: a magyar, illetve rokon törzsek minden időben rendelkeztek un. rovósámánokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a törzzsel történt fontos eseményeket megörökítsék. Ezeket rovásírással kő vagy fémlapokra vésték, és mindig kötelességük volt az utókor számára történő megőrzésük. A történelmi viharok miatt persze a beavatott társadalom ezeket igen nagy titokban kellett hogy tartsa. Az Arvisura (jelentése igazszólás) egy kétkötetes monomentális mű, ezen rovások gyűjteménye. A szerzője Paál Zoltán is egyik rovósámánunk volt, aki egy Tura nevezetű manysi származású sámántól vette át ezt a sokezeréves, felbecsülhetetlen értékű hagyatékot. Ő maga is készített rovásokat, de akkor még nem kapott engedélyt a beavatott társadalomtól arra, hogy a nyilvánosság elé tárja az anyagot. Paál Zoltán 1982-ben meghalt, és ezt a hagyatékot a lánya örökölte, aki viszont úgy döntött, hogy e csodás gyűjteményt nyilvánosságra kell hozni. Magánkezdeményezésére a Püski kiadó gondozásában jelent meg, ha jól emlékszem 1998-ban. Könyvesboltokban nemigen látni (legfeljebb némely alternatívban), de a kiadó könyvesboltjában biztosan be lehet beszerezni. Az Arvisura története Kr. e. 5-6000 évre is visszanyúlik, e szerint a hunok az Ataisz nevű földrészről származnak, innen Mezopotámián keresztül kerültek Ordoszba, ahol Kr. e. 4040-ben a rokon törzsekkel megalakították a 24 Hun Törzsszövetséget. Ettől kezdve elég részletes képet kaphatunk a szövetség életéről, persze elsősorban a beavatott társadalom szemszögéből. Ezek között, szerintem igen fontos momentumként szerepel pl., hogy a nálunk 10.000 évvel fejlettebb szíriusziak mi módon segítették a földi emberiséget fejlődésükben. Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani Barta Zoltán barátom honlapját (www.freeweb.hu/arvisura/), ahol kis ízelítő kapható a műből. A rovások között több szíriuszi ember is nevesítve szerepel, talán beazonosítható mesterek, de a beavatott társadalom (pl. az Árpád-ház) egyes tagjai esetében is fennállhat ez a dolog, mivel ők is vérükben hordozták a szíriuszi géneket. Lehet, hogy mindez inkább futurisztikusnak tűnik, mintsem történelminek, de ha megpróbálunk egy kicsit univerzálisan gondolkozni, nincs ebben semmi különös! Sőt, ez a gyűjtemény sem tartalmaz minden egyes rovást, mert némelyet hosszabb időre titkosítottak, (pl. a Jézusról szólóakat), mivel a mai társadalom még nem érett meg arra, hogy ezeket a tényeket fel tudja dolgozni! Hogy ki vagyok? Teljesen mindegy, Isten egyik megnyilvánulása, egy entitás a sok közül. De persze nincs okom bármiféle titkolózásra, úgyhogy íme a (jelenlegi) nevem. Tisztelettel: Móréné Tokai-Kiss Éva
Móréné Tokai-Kiss Éva <morene.tokai.kiss.eva@tigaz.hu>
Hajdúszoboszló, HUN - Wednesday, April 04, 2001 at 11:16:13 (CEST)

Kedves Éva! Először is sajnálom, hogy nem tudhatjuk, kihez van szerencsénk. Másodszor nagyon örülök a felvetett kérdésnek, mert igen fontosnak találom. Mielőtt válaszolnék, mégis tisztáznom kell több félreértést is. Mivel a Teozófiai Társulathoz szólt az Arvisurát illető kérdés, én pedig a társulat tagja vagyok, csak a társulat által felhalmozott tudás alapján válaszoltam azt, hogy Arvisurát a társulat nem ismeri. Azonban személyes tapasztalatom az, hogy más-más nevekkel ugyanaz a szellem vagy lélek vagy személy, esetleg Mester több helyen és több időben is megjelenhet. Ha tehát megtudhatnánk többet erről az Arvisuráról, lehetséges lenne, hogy kiderülne, ismerjük. (Persze az is, hogy nem!) Mivel a magyarsággal kapcsolatban hozta fel, engem kifejezetten érdekelne, hogy mit tud róla. A másik, lényegesebb félreértés Amerikát illeti. A spirituális fejlődés nem Amerikából ered, és tudomásom szerint nem sikerült ott félre semmilyen kísérlet. A spirituális fejlődés a Föld létrejötte óta zajlik, és hol itt van a súlypontja, hol ott. Hogy spirituálisan melyik ország fejlettebb, ezt végül is lényegtelennek érzem, mert mindegyik országnak és népnek küldetése van ezen a bolygón. Azt tudjuk, hogy Belső-Ázsiából indultak el a népek nyugat felé, legalábbis ami a mai nyugati kultúrájú népeket illeti, és mindegyik más-más tulajdonságot kellett magasra fejlesszen magában, tehát az egyedeknek az a szerencsésebb, ha mindegyikbe beleszületnek, hogy minél több tapasztalatra tegyenek szert. Természetesen vannak különleges vonzódások vagy adottságok is, amelyek meghatározhatják, hogy valaki egy népbe többször is beleszülessen. Ebben az összefüggésben mást tud India, és másra képes Amerika. Amerika ma nem véletlenül a világ vezető hatalma. Ott ma valami olyan dolgok történnek spirituálisan is, ami az egész emberiség szempontjából jelentős. India valóban többet őrzött meg a spirituális tudásból, ez volt a feladata, de ez nem jelenti azt, hogy Amerikában ne történhetne valami más szempontból jelentősebb, ami előre visz. Indiában az ősi bölcsesség megőrződött, ami csodálatos, de Amerikában születőben van az új, ami az egész emberiség próbatétele is, azaz hogy képesek leszünk-e arra, hogy az atombombával a kezünkben felelősen megakadályozzunk egy esetleges katasztrófát, ami elpusztíthatja az emberiséget és bolygónkat. Az Amerikába érkező üzenetek, mint pl. Kryoné, éppen ebben próbálnak segíteni, azaz egy új spirituális tudatosságot ébresztgetnek, amin ma az emberiség léte vagy nem-léte múlhat, illetve az, hogy milyen lesz a következő fejlődési szakasza az emberiség történelmének. Ha pedig ezek után a magyarság küldetését vizsgálom – és úgy gondolom, csak ebben az összefüggésben szabad vizsgálni -, akkor a kérdés rendkívül érdekes. Ugyanis ebben az összefüggésben még nem néztük meg feladatainkat. Bár minden nap mindannyian végezzük őket, még dicső vagy kevésbé dicső politikusaink is, érdemes ezt tudatosítani! Ehhez úgy látom, elengedhetetlen történelmünk spirituális újragondolása! Ennek rövid összefoglalása közhelyszerű lesz: közvetíteni Kelet és Nyugat között. Hogy ez pontosan mit jelent, ezt nekünk kell megfogalmaznunk; de mindig is ezt tettük, és most is ezt tesszük! Most is az első helyen vagyunk az Európai Unióba igyekvők között, mint ahogy nálunk volt először kommunista-ellenes felkelés, mi nyitottuk meg a németeknek a határt stb., hogy csak a közelmúlt történelmét idézzem. Azonban nem egyedül az én dolgom, vagy a társulat dolga népünk küldetésének meghatározása, hiszen ezt mindannyian képviseljük. Én azt javaslom, kérdezzünk meg mindenkit, aki olvassa fórumunkat, és a beérkezett válaszok után csináljunk leltárt, és próbáljuk meg összefoglalni a gondolatokat. Ezennel mindenkihez szól a felhívásom! Ki mit gondol a magyarság küldetéséről? S hogy mit tehet egy átlag halandó ma Magyarországon a spirituális fejlődésért? Tanuljon meg önzetlenül szeretni, megbocsátani az ellenségének, próbáljon nem csak a pénzre és a gyűjtögetésre gondolni, tanuljon meg önzetlenül adni, de elfogadni is, tanuljon meg hinni és bízni Istenben, igyekezzen minél többször lecsendesíteni az elméjét, amiben rendszerint sok gondolat kavarog, igyekezzen szépet és jót gondolni minden emberről, hogy ezzel is a jót, a szépet, a harmóniát erősítse. Ez első olvasásra könnyűnek tűnik, de elhiheti, hogy ha őszintén megpróbálja mindezt betartani, az nagyon is nehéz! Ugyanakkor ezek a tevékenységek a legfontosabbak közé tartoznak. Jó munkát kívánok hozzá! Dr. Minya Klára Kedves Éva! Először is sajnálom, hogy nem tudhatjuk, kihez van szerencsénk. Másodszor nagyon örülök a felvetett kérdésnek, mert igen fontosnak találom. Mielőtt válaszolnék, mégis tisztáznom kell több félreértést is. Mivel a Teozófiai Társulathoz szólt az Arvisurát illető kérdés, én pedig a társulat tagja vagyok, csak a társulat által felhalmozott tudás alapján válaszoltam azt, hogy Arvisurát a társulat nem ismeri. Azonban személyes tapasztalatom az, hogy más-más nevekkel ugyanaz a szellem vagy lélek vagy személy, esetleg Mester több helyen és több időben is megjelenhet. Ha tehát megtudhatnánk többet erről az Arvisuráról, lehetséges lenne, hogy kiderülne, ismerjük. (Persze az is, hogy nem!) Mivel a magyarsággal kapcsolatban hozta fel, engem kifejezetten érdekelne, hogy mit tud róla. A másik, lényegesebb félreértés Amerikát illeti. A spirituális fejlődés nem Amerikából ered, és tudomásom szerint nem sikerült ott félre semmilyen kísérlet. A spirituális fejlődés a Föld létrejötte óta zajlik, és hol itt van a súlypontja, hol ott. Hogy spirituálisan melyik ország fejlettebb, ezt végül is lényegtelennek érzem, mert mindegyik országnak és népnek küldetése van ezen a bolygón. Azt tudjuk, hogy Belső-Ázsiából indultak el a népek nyugat felé, legalábbis ami a mai nyugati kultúrájú népeket illeti, és mindegyik más-más tulajdonságot kellett magasra fejlesszen magában, tehát az egyedeknek az a szerencsésebb, ha mindegyikbe beleszületnek, hogy minél több tapasztalatra tegyenek szert. Természetesen vannak különleges vonzódások vagy adottságok is, amelyek meghatározhatják, hogy valaki egy népbe többször is beleszülessen. Ebben az összefüggésben mást tud India, és másra képes Amerika. Amerika ma nem véletlenül a világ vezető hatalma. Ott ma valami olyan dolgok történnek spirituálisan is, ami az egész emberiség szempontjából jelentős. India valóban többet őrzött meg a spirituális tudásból, ez volt a feladata, de ez nem jelenti azt, hogy Amerikában ne történhetne valami más szempontból jelentősebb, ami előre visz. Indiában az ősi bölcsesség megőrződött, ami csodálatos, de Amerikában születőben van az új, ami az egész emberiség próbatétele is, azaz hogy képesek leszünk-e arra, hogy az atombombával a kezünkben felelősen megakadályozzunk egy esetleges katasztrófát, ami elpusztíthatja az emberiséget és bolygónkat. Az Amerikába érkező üzenetek, mint pl. Kryoné, éppen ebben próbálnak segíteni, azaz egy új spirituális tudatosságot ébresztgetnek, amin ma az emberiség léte vagy nem-léte múlhat, illetve az, hogy milyen lesz a következő fejlődési szakasza az emberiség történelmének. Ha pedig ezek után a magyarság küldetését vizsgálom – és úgy gondolom, csak ebben az összefüggésben szabad vizsgálni -, akkor a kérdés rendkívül érdekes. Ugyanis ebben az összefüggésben még nem néztük meg feladatainkat. Bár minden nap mindannyian végezzük őket, még dicső vagy kevésbé dicső politikusaink is, érdemes ezt tudatosítani! Ehhez úgy látom, elengedhetetlen történelmünk spirituális újragondolása! Ennek rövid összefoglalása közhelyszerű lesz: közvetíteni Kelet és Nyugat között. Hogy ez pontosan mit jelent, ezt nekünk kell megfogalmaznunk; de mindig is ezt tettük, és most is ezt tesszük! Most is az első helyen vagyunk az Európai Unióba igyekvők között, mint ahogy nálunk volt először kommunista-ellenes felkelés, mi nyitottuk meg a németeknek a határt stb., hogy csak a közelmúlt történelmét idézzem. Azonban nem egyedül az én dolgom, vagy a társulat dolga népünk küldetésének meghatározása, hiszen ezt mindannyian képviseljük. Én azt javaslom, kérdezzünk meg mindenkit, aki olvassa fórumunkat, és a beérkezett válaszok után csináljunk leltárt, és próbáljuk meg összefoglalni a gondolatokat. Ezennel mindenkihez szól a felhívásom! Ki mit gondol a magyarság küldetéséről? S hogy mit tehet egy átlag halandó ma Magyarországon a spirituális fejlődésért? Tanuljon meg önzetlenül szeretni, megbocsátani az ellenségének, próbáljon nem csak a pénzre és a gyűjtögetésre gondolni, tanuljon meg önzetlenül adni, de elfogadni is, tanuljon meg hinni és bízni Istenben, igyekezzen minél többször lecsendesíteni az elméjét, amiben rendszerint sok gondolat kavarog, igyekezzen szépet és jót gondolni minden emberről, hogy ezzel is a jót, a szépet, a harmóniát erősítse. Ez első olvasásra könnyűnek tűnik, de elhiheti, hogy ha őszintén megpróbálja mindezt betartani, az nagyon is nehéz! Ugyanakkor ezek a tevékenységek a legfontosabbak közé tartoznak. Jó munkát kívánok hozzá! Dr. Minya Klára
Dr. Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Tuesday, April 03, 2001 at 19:02:52 (CEST)

Kedves Klára! Először is köszönöm a válaszát, bár úgy tűnik, mintha nem igazán ismerné az Arvisurát (pedig nagyon nagy tudást halmoz fel!), így ezt a témát a továbbiakban inkább mellőzni fogom. Viszont felkeltette a figyelmemet, amit az Egyesült Államokról írt, miszerint a spirituális fejlődés onnan ered. Én úgy tudtam, hogy spirituálisan India a legfejlettebb ország és – legalábbis a Beszélgetések Istennel c. könyvben ez áll – hogy maga az Egyesült Államok is egy spirituális kísérlet volt, de sajnos nem sikerült. Persze tudom, hogy ezzel nem állt meg a folyamat, hisz az indiánok azért komoly erőt képviselnek még ilyen kis létszámban is, no meg ott vannak a kristálykoponyák is. De arra gondoltam, hogy talán a következő ilyen kísérlet az Európai Unió lehet, amiben viszont már nekünk is lehet szerepünk. Ön azt írja: „Hogy aztán a mi küldetésünk pontosan mi ebben a folyamatban, az már egy másik fontos és messzire vezető téma!” Kifejtené ezt kicsit részletesebben, hogy ezzel mire gondolt? Félreértés ne essék, nem akarok egy nemzetet sem kiemelni, sem leírni (a Krisztus-Kryon-háló egyformán véd mindannyiunkat), csak azt szeretném megtudni, hogy egy átlag ember, mint pl. én is, mit tud tenni a Föld spirituális fejlődése érdekében? Tisztelettel: T. K. Éva
T. K. Éva
HUN - Monday, April 02, 2001 at 09:29:07 (CEST)

Arvisuna kérdésében annyit tudok mondani, hogy a legjelentősebb teozófus tisztánlátók nem magyarok voltak, ezért a magyarok őstörténetével nem foglalkoztak. A történelmi korokkal kapcsolatban felbukkannak náluk jelentős magyar történelmi figurák nevei, mint Hunyadi Jánosé, Mátyás királyé és II. Rákóczi Ferencé, de az övéké is valószínűleg csak azért, mert az egyetemes európai történelembe is beírták a nevüket, vagyis mivel őket ismerték más európai országokban is. Az azonban, hogy mi honnan jöttünk, a legkevésbé sem izgatja őket annyira, mint minket. Szóval a teozófus tisztánlátók eddig általam olvasott írásaiban nem találkoztam ezzel a névvel, éppúgy mint Ataisz nevével sem. A Szíriuszról idejött segítők lehetségesek, az ide került kövek is, mint ahogy pl. a méheket és a búzát is más bolygókról hozták állítólag ide. Az, hogy a magyarok ősei a Szíriuszról jöttek, és a magyar koronába tették a szíriuszi köveket, meg bejárták egész Amerikát – ahogy azt az egyik újabban megjelent könyv állítja -, meg hasonlók, ez már számomra sok egy kicsit. Ennyire messzire nem akarok tekinteni, elég nekem az, hogy az EMBERISÉGet akarták és akarják a szellemi segítők megsegíteni, és ebbe még a dogonok is beleférnek. (Nem tartom helyesnek, ha túl nagyra duzzasztjuk öntudatunkat olyan cselekedetekkel, amiről legutóbb hallottam, hogy „megkoronázott” királyunk is lenne, persze az eredeti másolatával koronázták meg.) A kövek ébresztéséről fordítva gondolkodom. Ha igaz, az, hogy beavató koronáról, szakrális koronáról van szó, akkor vegyük figyelembe, hogy az Árpád-ház is kiválasztott istenkirályi uralkodócsalád volt. Nem véletlen ugyanis, hogy annyi női szent is kikerült közülük! A magyaroknak van tehát történelmi küldetése, amit a magyar nép a kollektív tudatalattijában hordoz is! Ennek bizonyítékai az István, a király rockopera, a Magyar Mise, és a milleniumi Szent István napi ünnepség. Boldogsággal töltött el az ökumenikus, méltó együttünneplés, a közös megemlékezés, de még csodálatosabb volt látni, hogy az egész ország megmozdult, és felébredt a korona megmozgatására. Azzal tehát messzemenően egyetértek, hogy valami lényegi spirituális történés szemtanúi voltunk, de ez nem a korona ébredése volt. Sőt! Nem véletlen, hogy a II. világháború után a korona az USÁ-ba került! Itthon ugyanis a kommunisták kezén még az sem elképzelhetetlen, hogy eltűntették volna a Szovjetunióba, és ott beolvasztották volna! Ha a cári családdal úgy bántak, ahogy, és uszodát meg ateista múzeumot csináltak a templomaikból, akkor ez a legkevesebb! Amerikában azonban a legjobb kezekben volt, mert spirituális szempontból is Amerikában készül a jövő! Tehát ott csak feltöltődhetett energiával, amit 1976-ban idehoztak, pont húsz évvel a forradalom után, és szerintem épp a korona gerjesztette az emberek felébredését! Természetesen most is a lehető legjobb helyen van a parlamentben, mert szerintem talán ott is megtisztítja majd egyszer a politikusok agyát és a politikai életet. Másfelől a demokráciában, amit most spirituális szempontból is élünk, már nincs értelme egy embert beavatni, mert már tömegek beavatására, tudatra ébresztésére van szükség. Nagyon sok tiszta – meg persze hamis! – tanítás érkezik az Egyesült Államokba/ból. A teozófus tisztánlátók azt látták, hogy a fejlődés ott fog bekövetkezni, amit a tények alá is támasztanak. Hogy aztán a mi küldetésünk pontosan mi ebben a folyamatban, az már egy másik fontos és messzire vezető téma! Arvisuna kérdésében annyit tudok mondani, hogy a legjelentősebb teozófus tisztánlátók nem magyarok voltak, ezért a magyarok őstörténetével nem foglalkoztak. A történelmi korokkal kapcsolatban felbukkannak náluk jelentős magyar történelmi figurák nevei, mint Hunyadi Jánosé, Mátyás királyé és II. Rákóczi Ferencé, de az övéké is valószínűleg csak azért, mert az egyetemes európai történelembe is beírták a nevüket, vagyis mivel őket ismerték más európai országokban is. Az azonban, hogy mi honnan jöttünk, a legkevésbé sem izgatja őket annyira, mint minket. Szóval a teozófus tisztánlátók eddig általam olvasott írásaiban nem találkoztam ezzel a névvel, éppúgy mint Ataisz nevével sem. A Szíriuszról idejött segítők lehetségesek, az ide került kövek is, mint ahogy pl. a méheket és a búzát is más bolygókról hozták állítólag ide. Az, hogy a magyarok ősei a Szíriuszról jöttek, és a magyar koronába tették a szíriuszi köveket, meg bejárták egész Amerikát – ahogy azt az egyik újabban megjelent könyv állítja -, meg hasonlók, ez már számomra sok egy kicsit. Ennyire messzire nem akarok tekinteni, elég nekem az, hogy az EMBERISÉGet akarták és akarják a szellemi segítők megsegíteni, és ebbe még a dogonok is beleférnek. (Nem tartom helyesnek, ha túl nagyra duzzasztjuk öntudatunkat olyan cselekedetekkel, amiről legutóbb hallottam, hogy „megkoronázott” királyunk is lenne, persze az eredeti másolatával koronázták meg.) A kövek ébresztéséről fordítva gondolkodom. Ha igaz, az, hogy beavató koronáról, szakrális koronáról van szó, akkor vegyük figyelembe, hogy az Árpád-ház is kiválasztott istenkirályi uralkodócsalád volt. Nem véletlen ugyanis, hogy annyi női szent is kikerült közülük! A magyaroknak van tehát történelmi küldetése, amit a magyar nép a kollektív tudatalattijában hordoz is! Ennek bizonyítékai az István, a király rockopera, a Magyar Mise, és a milleniumi Szent István napi ünnepség. Boldogsággal töltött el az ökumenikus, méltó együttünneplés, a közös megemlékezés, de még csodálatosabb volt látni, hogy az egész ország megmozdult, és felébredt a korona megmozgatására. Azzal tehát messzemenően egyetértek, hogy valami lényegi spirituális történés szemtanúi voltunk, de ez nem a korona ébredése volt. Sőt! Nem véletlen, hogy a II. világháború után a korona az USÁ-ba került! Itthon ugyanis a kommunisták kezén még az sem elképzelhetetlen, hogy eltűntették volna a Szovjetunióba, és ott beolvasztották volna! Ha a cári családdal úgy bántak, ahogy, és uszodát meg ateista múzeumot csináltak a templomaikból, akkor ez a legkevesebb! Amerikában azonban a legjobb kezekben volt, mert spirituális szempontból is Amerikában készül a jövő! Tehát ott csak feltöltődhetett energiával, amit 1976-ban idehoztak, pont húsz évvel a forradalom után, és szerintem épp a korona gerjesztette az emberek felébredését! Természetesen most is a lehető legjobb helyen van a parlamentben, mert szerintem talán ott is megtisztítja majd egyszer a politikusok agyát és a politikai életet. Másfelől a demokráciában, amit most spirituális szempontból is élünk, már nincs értelme egy embert beavatni, mert már tömegek beavatására, tudatra ébresztésére van szükség. Nagyon sok tiszta – meg persze hamis! – tanítás érkezik az Egyesült Államokba/ból. A teozófus tisztánlátók azt látták, hogy a fejlődés ott fog bekövetkezni, amit a tények alá is támasztanak. Hogy aztán a mi küldetésünk pontosan mi ebben a folyamatban, az már egy másik fontos és messzire vezető téma! Arvisuna kérdésében annyit tudok mondani, hogy a legjelentősebb teozófus tisztánlátók nem magyarok voltak, ezért a magyarok őstörténetével nem foglalkoztak. A történelmi korokkal kapcsolatban felbukkannak náluk jelentős magyar történelmi figurák nevei, mint Hunyadi Jánosé, Mátyás királyé és II. Rákóczi Ferencé, de az övéké is valószínűleg csak azért, mert az egyetemes európai történelembe is beírták a nevüket, vagyis mivel őket ismerték más európai országokban is. Az azonban, hogy mi honnan jöttünk, a legkevésbé sem izgatja őket annyira, mint minket. Szóval a teozófus tisztánlátók eddig általam olvasott írásaiban nem találkoztam ezzel a névvel, éppúgy mint Ataisz nevével sem. A Szíriuszról idejött segítők lehetségesek, az ide került kövek is, mint ahogy pl. a méheket és a búzát is más bolygókról hozták állítólag ide. Az, hogy a magyarok ősei a Szíriuszról jöttek, és a magyar koronába tették a szíriuszi köveket, meg bejárták egész Amerikát – ahogy azt az egyik újabban megjelent könyv állítja -, meg hasonlók, ez már számomra sok egy kicsit. Ennyire messzire nem akarok tekinteni, elég nekem az, hogy az EMBERISÉGet akarták és akarják a szellemi segítők megsegíteni, és ebbe még a dogonok is beleférnek. (Nem tartom helyesnek, ha túl nagyra duzzasztjuk öntudatunkat olyan cselekedetekkel, amiről legutóbb hallottam, hogy „megkoronázott” királyunk is lenne, persze az eredeti másolatával koronázták meg.) A kövek ébresztéséről fordítva gondolkodom. Ha igaz, az, hogy beavató koronáról, szakrális koronáról van szó, akkor vegyük figyelembe, hogy az Árpád-ház is kiválasztott istenkirályi uralkodócsalád volt. Nem véletlen ugyanis, hogy annyi női szent is kikerült közülük! A magyaroknak van tehát történelmi küldetése, amit a magyar nép a kollektív tudatalattijában hordoz is! Ennek bizonyítékai az István, a király rockopera, a Magyar Mise, és a milleniumi Szent István napi ünnepség. Boldogsággal töltött el az ökumenikus, méltó együttünneplés, a közös megemlékezés, de még csodálatosabb volt látni, hogy az egész ország megmozdult, és felébredt a korona megmozgatására. Azzal tehát messzemenően egyetértek, hogy valami lényegi spirituális történés szemtanúi voltunk, de ez nem a korona ébredése volt. Sőt! Nem véletlen, hogy a II. világháború után a korona az USÁ-ba került! Itthon ugyanis a kommunisták kezén még az sem elképzelhetetlen, hogy eltűntették volna a Szovjetunióba, és ott beolvasztották volna! Ha a cári családdal úgy bántak, ahogy, és uszodát meg ateista múzeumot csináltak a templomaikból, akkor ez a legkevesebb! Amerikában azonban a legjobb kezekben volt, mert spirituális szempontból is Amerikában készül a jövő! Tehát ott csak feltöltődhetett energiával, amit 1976-ban idehoztak, pont húsz évvel a forradalom után, és szerintem épp a korona gerjesztette az emberek felébredését! Természetesen most is a lehető legjobb helyen van a parlamentben, mert szerintem talán ott is megtisztítja majd egyszer a politikusok agyát és a politikai életet. Másfelől a demokráciában, amit most spirituális szempontból is élünk, már nincs értelme egy embert beavatni, mert már tömegek beavatására, tudatra ébresztésére van szükség. Nagyon sok tiszta – meg persze hamis! – tanítás érkezik az Egyesült Államokba/ból. A teozófus tisztánlátók azt látták, hogy a fejlődés ott fog bekövetkezni, amit a tények alá is támasztanak. Hogy aztán a mi küldetésünk pontosan mi ebben a folyamatban, az már egy másik fontos és messzire vezető téma!
dr. Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
HUN - Saturday, March 31, 2001 at 15:46:50 (CEST)

1. A teo – tao szópár ily módon való kapcsolatba állítása meghökkentő és első ránézésre hihetetlen. Mivel egy mély és egy magas hang kicserélődéséről van szó – e és a – a nyelvtudomány jelenlegi állása szerint a történelminek nevezett időben az ilyen hangváltozás nem tekinthető törvényszerűnek, mert a magast magas, a mélyet mély hang szokta felváltani, ezért ha volt is a két szónak kapcsolata egymással, az a történettudomány által a mítoszok korába utalt időszakban lehetett. Úgy tudom, hogy a teos latin, a deus görög isten jelentésű szóval még kapcsolatba hozható – a t-d hangpár csak zöngésség tekintetében tér el egymástól, az o-u hangpár mindkét tagja mély magánhangzó, ezek törvényszerűnek tekinthető változások -, de a tao szóban az a-e magas-mély mássalhangzó kicserélődése nem szokásos, nem törvényszerű, tehát nyelvészetileg ez két különböző szónak veendő. A jelentésük is sokkal inkább eltér egymástól, bár hasonló jelentéstartományba tartoznak, mivel vallási gondolatkörhöz kötődnek, és ennek egy lényegi részére vonatkoznak. Én nem vagyok a mitikus időszakok vizsgálatának elutasítója, ezért kellemes meglepetésként érne, ha kiderülne, hogy a két szónak van köze egymáshoz. Azért az ilyen kérdésekben óvatosabb vagyok annál, hogysem határozottan azt állítanám, hogy biztos a kapcsolat köztük. 2. Hogy a teozófia szekta-e vagy sem, az számomra nem kérdés. Az én számomra is inkább az a kérdés, hogy mi szűkebb és tágabb értelemben a szekta. Én szeretem tartalmilag megközelíteni a dolgokat: ha azt állítjuk, hogy a kereszténység is egy „szekta”, meg a rózsakeresztesek is egy szekta volt, akkor lehet, hogy a teozófia is egy szekta. Ha azonban azt mondom, hogy a szekták szemben állnak a mindenkori fennálló hatalommal, ezért üldözik őket, akkor nem szekta. A mai politikai szóhasználatban igen pejoratív értelemben használják a szót, ezért kénytelen vagyok azt gondolni, amit ma általában a szektákról szoktak. Így pedig a következő a helyzet: a teozófia nem vallás és nem egyház, és nem is szekta. Sajnálom, hogy a mai korban ez a kérdés még ilyen rosszalló formában felmerül, mert ez megkérdőjelezi a szabad vallásgyakorlás ügyét. Pedig már 1622-ben a kolozsvári országgyűlésen Európában – és így valószínűleg az egész világon először! – a magyarok kimondták a szabad vallásgyakorlást. Hogy a politikusok és az egyház erről ma Magyarországon még mindig vitatkozik, ez azért lehet, mert Kolozsvár ma már nem Magyarország!, meg mert ugye az az ő dolguk, hivatásuk – mármint a politikusoké -, de mi éppen a szabad gondolkodás hívei vagyunk. Minket csupán egyetlen „érdek” vezérel, ez pedig az, hogy minél közelebb kerüljünk istenhez és az ő igazságához. Ezt egyéni útkereséssel és társulati munkával tesszük, de eközben csakis és kizárólag istennek szándékozunk elszámolni a helyes cselekedeteinkkel, mivel aki a világi törvények ellen vét, az nem is lehet a tagunk. A tévedés lehetőségét persze fenntartjuk magunknak, de ez csak abból következhet, hogy valamit nem jól mértünk fel előzetesen, és nem mások szándékos félrevezetéséből. Az egyházak és szekták működését evilági érdekek is mozgatják, s mivel ezek ideológiák is, nekem azonnal a frakciók, összeesküvések és egyéb hasonló szervezetek jutnak róla eszembe. Nincsenek hozzájuk hasonló ambícióink, sőt a mai ambiciózus világ számára furcsának tűnhet, hogy evilági karrier, pénz, hatalom és egyéb oly fontosnak tetsző dolgok nem hoznak lázba minket. Ebben látom a leginkább annak cáfolatát, hogy szekta lennénk, én ugyanis olyan szektát még nem láttam, amelyik nem attól szekta, hogy nem akar valamely uralmon lévő „irányzattal” szembeszállni! Tőlünk pedig ez áll a legtávolabb! 3. Nem igazán értem, hogyan jelenik meg a szellem a Teozófiai Társulat honlapján konkrétan! Én ugyanis úgy tudom, hogy a teozófia éppen az ellen tiltakozik a legjobban, hogy a szellemet „konkrét” valóságnak tekintené. Elnézést, ha rosszul idézek, de nem értem, hogy Gergő mit ért azon, hogy a szellem konkrétan megjelenik a teozófiai tanokban. Így sajnos csak tiltakozni tudok ez ellen, valószínűsítve, hogy valamit félreértett.
dr. Minya Klára <minyaklari@freemail.hu>
Budapest, 1117 Bp. Baranyai u. 9. HUN - Saturday, March 31, 2001 at 15:40:42 (CEST)

Tisztelt Társulat! Szeretnék visszatérni az Arvisura témájára. Bizonyára rosszul fejeztem ki magam, ha olybá tűnt, hogy a kérdéseimre nacionalizmusomat támogató válaszokat szeretnék viszontlátni, nem ez volt a szándékom. Megfogalmaznék most néhány újabb kérdést, hogy láthatóvá váljon, mire is gondolok konkrétan. Az Arvisura története i.e. 4040-ben Ataiszon kezdődik, ám erről az elsüllyedt földrészről sehol máshol nem találtam információt, hiába kerestem. A Társulat tudásbázisa tartalmaz-e erről valamit? Egy másik konkrét téma pl. a Siriusról származó – és nem akármilyen tulajdonságokkal bíró - kristályok kérdése. Ez már csak azért is érdekes számomra, mivel a rovások szerint ez a 12 kő a mi Szent Koronánkba van beépítve (ma is). Önök tudnak-e valamit ezekről a kövekről, vagy akár a siriusi segítőkről? (Nem hiszem, hogy véletlen volna, hogy tavaly e szent ereklyénket úgymond felélesztették álmából.) Úgy tudom, voltak/vannak olyan teozófusok, akiknek betekintésük volt/van az Akasha-krónikába. Gondoltam, hátha a Magyar Társulat is bír ilyen taggal, akkor biztosan kapnék választ a kérdéseimre... Tisztelettel: T. K. Éva
T. K. Éva
HUN - Thursday, March 22, 2001 at 08:39:28 (CET)

kedves Gergely :-) bevallom, kissé értetlenül "állok" leveled előtt... biztos én vagyok nehéz felfogású, de nem teljesen világos előttem, miért és főleg miből következtettél a Társulat szektás jellegére (szűkszavuságod miatt az sem derül ki, Te mit értesz szekta alatt...) és számomra meglehetősen elnagyolt ez a "tágabb értelem"- dolog is, ami roppant jól hangzik, de kevés (semmi) konkrét közlendőt nem tartalmaz (számomra legalábbis)... a hangtani és elvont szemantikai megfeleltetésen túl (ami persze lehet belemagyarázás is, sőt!!!) nem igazán fogom fel a Teo-Tao szópárból megjelenő szellemiségre való utalást sem, pedig nyilvánvalóan érthető, bizonyos alátámasztásokkal... amúgy mindenki tartozik valahova, de miért sajnos...? értetlen üdvözlettel PL::
Palásti László <palasti@mail.datanet.hu>
HUN - Wednesday, March 21, 2001 at 12:42:03 (CET)

Kedves Balázs! Amennyire tudom, manapság ez a fogalom napjainkban többféle irányzatot takar, amelyek közt vannak hasonlóságok és eltérések is. Lexikoni adatok szerint ezt a mozgalmat a 14-15.sz.-ban élt Christian Rosenkreuz indította el, bár az első nyilvánosságra került írásos anyag a 17. századból származik. A leírások szerint a tanítások nagyon erősen kapcsolódnak a misztikus alkímiához, aminek csak a kifejezésmódja utal az 'aranycsinálás'-ra, valójában az ember szellemi fejlődéséről van szó. (Érdemes elolvasni Szepes Mária nagyon értékes könyvét, A Vörös Oroszlán-t, abban sok utalás vonatkozik erre a területre.) – Bár a nagy nyilvánosság előtt idehaza inkább csak az Arany Rózsakereszt nevű szervezet szerepel, valószínűnek tartom, hogy a többi irányzat közül is működik nálunk némelyik. –Az egyes szervezetek konkrét céljait, eszméit legjobban a saját kiadványaikból és előadásaikból lehet megismerni, ezek nagy része az interneten is megtalálható, természetesen túlnyomórészt angolul. Megtalálható pl. a hálón a valószínűleg leginkább elterjedt négy szervezet, az AMORC, az ARC, a (CR+C) és az OTO is. (A keresőgépet a 'rosicrucian' varázsszóval kell inditani. Próbaként a napokban ráállítottam a Copernic 2000-t, meg sem állt 1000 találatig, a saját korlátjáig. A párhuzamosságok megszüntetése után is maradt még jó 5-600 internet-cím, amiben aztán igazán sok mindenről lehet olvasni.) – Nálunk a 'szekta' szónak meglehetős elítélő mellékíze van, alig hiszem, hogy az érintett szervezetek bármelyike is örülne a 'szekta' minősítésnek. A magam részéről sokkal inkább hajlok a 'kereső emberek közössége' megjelölésre. – Az elérhetőségük nyilván attól függ, létezik-e magyarországi részlegük és az milyen jellegű tevékenységet folytat. Az internet-címek és az emlegetett plakátok alapján biztosan meg lehet találni valamelyiket. További jó keresést kívánok!
Martinovich Tamás <tshutau7@elender.hu>
HUN - Wednesday, March 21, 2001 at 00:47:31 (CET)

Véletlenül ütköztem (!) bele az oldalba, én eredetileg az idegen szavak szótárát kerestem. De azért szerencsémra olvasgattam. És itt is igaz az, ami mindenhol: Ez a Teo-Tao, minden porcikájában igaz, és gyakorlatilag nemes. De ez a konkrétsága, ahogyan a szellem - amiről beszélne - megjelenik, rögtön kioltja az egész szellemiséget, és a mindenkori külvilág "szektának" (tág, nem pejoratív értelemben) érezheti, a belvilág pedig "szektatagnak" (tág, nem pejoratív értelemben) érezheti magát joggal. Valahova tartozás ismérveit látom ebben sajnos én is. a mindenki legyen veletek!
Borbás Gergely <greenpea@freemail.hu>
Kapos város, Tartalomjegyzék HUN - Tuesday, March 20, 2001 at 14:58:26 (CET)