FŐOLDAL | CENTENÁRIUMI OLDAL

Mrs. Isabel Cooper-Oakley

(1854-1914)



A cikk a Teozófia c. lap 1914-es számában jelent meg

Cooper-Oakley asszony elhunyta alkalmából




Mély megilletődéssel vettük tudomásul, hogy a teozófiai eszmék régi, munkás és lelkes hirdetője, H.P.Blavatsky-nak barátja, a magyarországi teozófiai mozgalom egyik szervezője március 3-án Budapesten fizikai testétől megvált.

Elköltözése nagy veszteség a teozófiai propagandára általában, s a Magyar Teozófiai Társulatra, melynek buzgó, tevékeny tagja volt addig, míg betegsége az együttmunkálkodásban nem akadályozta.

Elhunyt testvérünk Amritsar-ban (Kelet-India) született ősi arisztokrata családból. Angol szokás szerint, még mint gyermeket Angliába vitték, ahol rendkívül gondos nevelésben részesült. A Cambridge-i Egyetem első női hallgatóinak egyike volt. 1878-ban ismerkedett meg a teozófiával H.P.Blavatsky Isis Unveiled (Fátyoltalan Isis) c. műve révén. Hat évvel később lépett be a társulatba férjével, Mr. Oakley-vel együtt, kivel ugyanazon évben kötött házasságot. Nemsokára megismerkedtek H.P.B.-vel, s ez az ismerkedés egész életükre elhatározó befolyással volt. Mikor Blavatsky asszony visszatért Londonból Adyarba, követték őt. A Secret Doctrine adatainak feldolgozásában tevékenyen részt vettek. Mrs. Oakley lassanként teozófiai „propagandista” lett, s elvitte az új tanok hírét Ausztráliába és Új-Zélandba. Később inkább történelmi tanulmányokba mélyedt. Ehhez ifjúkori hajlamai is vonzották. A „Misztikus Hagyományokat Kutató Nemzetközi Társulat” elnökévé választották. Irodalmi művei közül nevezetesebbek: „Traces of hidden traditions in Masonry and mediaval mysticism”, „Mystical traditions”, „Count of St-Germain” stb.

A Francia Teozófiai Társulat érdekében is folytatott propagandamunkát, majd 1899-ben Olaszországba költözött. Rómában, majd utóbb Milánóban tevékenykedett a teozófiai eszmék érdekében. Nem csekély nehézség árán 1902-ben sikerült fáradozásainak eredményeként az Olasz Teozófiai Társulatot megalakítani. Közreműködésével létesült Milánóban az „Ars Regia” c. könyvkiadó-vállalat és kölcsönkönyvtár, mely ma is eredményesen működik.

1909-ben Adyarba ment, s onnan jött Magyarországra azzal a misszióval, hogy itt a teozófiai mozgalom terjedését támogatásával elősegítse. A társulat egyik csoportjának munkáját vezette. Kurzusos előadásokat tartott, s mindenképpen azon volt, hogy a teozófiai eszméket széles körben ismertté tegye. E célból vidéken is összeköttetéseket tartott fenn, beszélt, felvilágosított, magyarázott. A kérdezősködőnek felelt, a kételkedőben hitet, bizalmat igyekezett felkelteni a tanok iránt. Míg betegsége nem diadalmaskodott felette, fáradhatatlan volt, és másoktól is fáradhatatlanságot követelt.

A Keleti Csillagrendnek ő volt a magyarországi képviselője, s lapunk tavaly márciusi számában e tárgyban cikke jelent meg: „A Világtanító eljövetelének kérdéséhez” címmel.

Ez év február havában Londonban járt, s az oda-vissza utazgatás kimerítette erejét. A régóta lappangó kór élni, dolgozni akarásánál erősebb volt, s legyűrte őt.


A Magyar Teozófiai Társulat tagjai nagy számban jelentek meg a farkasréti temetőben, hogy hamvait végső útjára elkísérjék. A sírnál Nádler Róbert, a MTT elnöke tartott búcsúztatót. Vázolta az elköltözött pályafutását, érdemeit, majd így végezte:

„Mi nem úgy tekintjük a halált, mint azt sokan teszik, mint végzetes, pusztító valamit, mint kiválást, megsemmisülést, mi a halált, mint felszabadító angyalt tekintjük, ki lelkünket magasabb világokba emeli fel, és aki előttünk kitárja az országnak kapuját, melyben a szabadabb mozgásnak, a könnyebb és gyorsabb fejlődésnek előfeltételeit megtalálja mindenki, aki földi feladatait befejezvén érdemeket szerzett arra, megérett arra, hogy abba beléphessen.

Mrs. Isabel Cooper-Oakley!

Szeretett Barátunk, kedves Testvérünk!

Te átlépted a láthatatlan világnak küszöbét, leráztad a fizikai élet bilincsét, és felszabadultál gyenge, beteg testedtől, de továbbra is hű szolgája leszel magasztos eszményeidnek, nem távolodtál el tőlünk, és nem fogsz bennünket elhagyni, hanem továbbra is szeretettel fogod támogatni munkálkodásunkat mindaddig, míg a tiszta igazság keresésének hívei maradunk.

Egész életedben kifejtett működésednek önzetlensége, magas ideáljaid iránt érzett kiapadhatatlan lelkesedésed mindig ragyogó és irányító példa gyanánt fog előttünk lebegni. Tegyünk ezen helyen fogadalmat, hogy egymást támogatni fogjuk, nem az elválasztó külsőségek, hanem a minden élet alapját alkotó lényeg megismerésében, hogy össze fogunk tartani minden melléktekintetet félretéve, a legmagasabb igazság keresése mellett.

Emlékedet meleg szeretettel fogjuk őrizni, és midőn most, örökre búcsúzunk porladozó földi maradványaidtól, és azokat visszaadjuk a földnek, melyből eredtek, utánad kiáltunk Néked, mint aki már a túlsó partra érkeztél:

Áldás és béke legyen Veled!”



A lap HÍREK c. rovatából:


A Magyar Teozófiai Társulat igazgatósága határozatot hozott:

1.) Isabel Cooper-Oakley sírját emlékkel jelöli meg, erre gyűjtést indítottak.

2.) Prapaganda alapot létesítettek, ezt róla nevezték el (könyvkiadásra, előadásokra stb.)

3.) Adakozásra, gyűjtésre hívtak fel az Alap javára.

A lap tudósítása szerint megérkezett az első Névtelen adakozó 100 Koronás felajánlása.